Törékeny életek
Miközben az asztalon már húsvéti sonkák hevernek friss tojásokkal, omlós süteményekkel, a családok pihennek, jókat esznek, számos helyen élnek emberek egyedül. Szomorkodnak, mert veszteség érte őket. Nem a betegségük okozta tévelygés, a töredezett emlékek okozzák a legnagyobb bajt számukra. Hanem a gyász. Egy kedves kis bácsi mellett töltöm az időm gondozóként.Az első naptól érezhetően hiányolta a feleségét, aki fél éve hunyt el.Néha még szólítgatja, összekever embereket és azt reméli, hogy ő fekszik a szomszéd szobában. Tegnap reggel bejött hozzám és megkérdezte készítheti e a teát a reggeli mellé? Persze nem nekem akarta, hanem a párjának. Éjjelente ha elkóborol a házban, azt hiszi, hogy a másik szobában ott van ő is, van, hogy tőlem kérdezi mikor tér vissza.80-as évei végén járó bácsi, sérülésekkel az orrán (elesés), a fején (műtét) és a lelkében. Demens de a szertefoszlott emlékek között mégiscsak megjelenik Ilona gyönyörű arca.Ma először értem tetten igazán a borzalmas mélységet és fájdalmat benne.Fekszik az ágyban, mint egy pici gyermek, összekuporodva. És könnyei mossák az arcát. Jelenben van és tisztán érti, 62 év házasság nyomai csupán az asztalon heverő fényképeken látszik, meg az ő belső űrjéből. De abból nagyon. Mit tehetek ilyenkor? Megsimogatom, együtt érzek vele és fogom a kezét.Ilyenkor újra és újra átérzem azt, hogy minden mennyire múló, mennyire törékeny. Hogy mi emberek mennyire sokszinűek vagyunk mégis mennyire kiszolgáltatottak.Ő nem egyedül van, hanem magányos. Elvesztette a másik felét.Ez a bácsi tegnap behozta az előszobából a legszebben nyíló növényt és letette az asztalra hozzám, hogy díszelegjen. Mit mondhat ezekre az ember? Hogy az én szemem is könnyes.Miközben az egyik oldalról a gondozás végtelenül nehéz tud lenni, a másik oldalról gyönyörű. Akár csak egy percre odaállni és részvétet tanúsítani, osztozni a terhen.Miközben nem is tudjuk hány meg hány terhet cipel még ő is és én is.Jól esett neki, hogy úgy aludhat el, ha fogom a kezét.Bevallom, nekem is lemosta az arcom a saját könnyem.
Napi teendők közé tartozik az árnyék jelenlét, vagyis meghagyom a saját ritmusában élni, de a keze alá dolgozom a munkafolyamatokban, sokszor észrevétlen módon fejezem be vagy egészítem ki azokat, amiket ő egyedül nem tud.
Közben rendszeressé vált a vizelet visszatartásának problémája, ami további teendőket von maga után, nem emlékszik, nem tudja összekötni a folyamatokat, mit és milyen sorrendben szükséges. Egy kis termékajánlás részemről: Nekem nagyon beváltak a TENA felnőtt nadrágpelenkái, nem ragasztós, csak belebújós és ezt kiegészíteni egy nagy nedvszívó felnőtt betéttel. Ez nagyjából jó pár órára kényelmessé teszi a vizelet kérdést.
Szociális munkásként fontosnak tartanám a bácsi gyász folyamatában való segédkezést, gondozóként pedig a fizikai és mentális állapot helyreállítását vagy szinten tartását.